Hiro pov:
Nem kis munka bekerülni az összekötőkhöz és nagyon gyorsan ki lehet onnan esni. Az egyetlen, aki fittyet hányhat a szabályokra az Yuki. Minako Yuki. Mindaddig gyűlöltem, míg össze nem hozott vele a sors. Fenntartásokkal fogadtam a találkozást, de nagyon meg döbbentem. Nem volt se beképzelt se nagyképű, egyszerűen kedves volt. Volt valami kimondhatatlan és megfoghatatlan kisugárzása. Aztán szépen lassan megismertem a történetét. Persze jöttek a velejáró dolgok. Nisa az a nyegle krapek, aki minden sztár ágyában megfordult akiéban nem szégyellt. De őt is megértem. Nisa és Yuki mondhatni testvérek.
Most pedig látom, hogy Nao bekebelezi Yukit. Nem lesz egy könnyű menete. Az Alice nine dobosa ritkán merészkedik ennyire messzire. Most megtette. Van egy sokak számára rejtett énje, na ezt most megmutatja a kollegámnak.
Nem zavartatom magam útközben még találkozunk az Alice nine maradék pár tagjával, majd jön a Kra.
A srácok kezdenek elpilledni, így az előcsarnokba leültetem őket, hozok nekik frissítőket.
Kezdek aggódni Yukiért.
Persze feleslegesen és mégis okkal. Csak én vettem észre, hogy fájdalmai vannak?
-Bocs a késérét - erőltet magára egy mosolyt.
-Szerintem meny haza és aludj - vágom hozzá, de mintha a fallal beszélnék.
-Na srácok remélem kellemesen el fáradtatok és Hiro is megengedhet magának egy kis ebéd szünetet.
Igen ez Yuki. Akármilyen búnkon viselkedem is vele akkor is kedvesen mosolyog és csak a kalauzolt vendégekkel foglakozik.
Azt hiszem ezrét tehet meg akármit. Mert az általa kalauzolt sztár csemeték teljesen hétköznapi életet élhetnek itt és még ráadásul találkozhatnak egy-két itteni hírességekkel is.
-Akkor menjünk a PSC ebédlőjébe – ajánlom. Rábólint és vezetem tovább a kis csapatott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése