Hitsugaya másik énje - 1

Éjfél tájban egy nagyon bátor egyén, el húzta az ablakot. A hold megvilágította vörös felkötött haját és a szakés üveget. Mögötte még egy árny suhant be a szobába.
-Biztos vagy a dologban? – kérdezte mély hangján a vöröset.
-Igen, de ha fel ébred, megöl. – suttogja ördögi mosollyal Renji – Gyere, segíts! – azzal feltámasztotta a kapitány fejét és az egyik üveg tartalmát bele öntötte a szájába, közben társa óvatosan masszírozta a torkát hogy nyeljen is.
-Most már jó. – konstatálta elégedetten, ahogy a fehér arcocskán megjelent a pír.
-Ilyenkor olyan édes. – suttogja a másik.
-Halkabban senpai, mert felébred! – csitítja Renji.
-Ennyi sakétól nem hiszem. – vigyorog Hisagi, lassan kibontja a hakamáját.
-Micsoda dolog teljes felszerelésben aludni? – hőbörög Renji és tisztelettel félre teszi Hyorinmarut.
-Ne morogj inkább siess, mert nem birok magammal! – suttogta túl fűtött hangon Hisagi.
-Magam se sokáig, hogy lehet valakinek ilyen gyönyörű, makulátlan bőre? – suttogja elcsukló hangon Renji.
Végigsimított a kapitány hófehér, meztelen mellkasán.
-Olyan puha. – suttogta.
Hisagi már nem volt ilyen könyörületes. Befeküdt a két combja közé és csókokkal borította el a hakama feltúrt részénél. Hitsugaya álmában felnyögött.
Renji eközben kihámozta a haoriból és a gi-ből.
-Vegyük le a hakamáját – súgta oda a felizgult Shuheinek, szenvedélyes csókot váltottak.
-Siess! – sürgette az ifjabbat.
Végre lekerült a ruha mind hármójukról. Hisagi, mint ötletgazda és rangidős, elsőnek vette birtokba a kapitány ifjú vesszejét. Renji eközben a felsőtestét kényeztette nyelvével. A kis kapitány olyan hamar izgalomba esett, hogy Hisagi nem tudta megállítani és Toushiro forró magva a kezére ömlött.
-Nagyon finom. – nyalta le Shuhei az ujját. Keze tovább dolgozott hogy ismét izgalomba hozza a kapitányt.
-Nem minden a tied! – morgot Renji, azzal kiakarta lökni a kis lábak közül Hisagit.
-Még nem végeztem! – vigyorgott tovább Shuhei, azzal tovább kényeztette Hitsugayát. Most már összhangban Renjivel.
Hisagi masszirozni kezdte a szük kis bejáratott majd Renji szájába nyomta az ujjait miközben a másik mellbimbóit nyalogatta és kezével továbra is kényeztette a kapitányt.
-Most már jó. – súgta lihegve és kihúzta ujjait Renji szájából – Én kezdek. – nyögte. Lassan egy ujját bevezette Hitsugayaba. A kapitány megfeszült. Renji forró csokjától ellazult. Hisagi tovább nyomul, már két ujjával kényezteti a kis testet. Mikor végre elég tágnak véli egy sokkal nagyobb és erősebb tagot vezet a taichoba.
Hitsugaya fájdalmasan felkiált és álmában bele markol a takarójába.
-Óvatosabban! – szol rá Renji – Haggyál nekem is belőle!
-Igyekszem. – sziszegi kicsit fájdalmasan Shuhei, letörli Toshiro arcáról a könnyeket. A szorítás lazult, a test befogadta és lassan mozogni kezdett.
-Renji. – suttogta és magához vonta a férfit, megcsókolta. Hajából kihúzta a hajgumit és révetegen bámulta amint leomolnak a vörös tincsek. Beléjük markolt és a kapitány merevedésére tolta a fejét.
Renji hamar vette a lapot, és tovább kényeztette Hitsugayát. Hisagi közben a kezébe kaparintotta a hadnagy merev és követelődző tagját. Mikor megérintette, hangosan felnyögött mindkettő.
-Már csak egy kicsit. – nyöszörögte Hisagi. Begyorsított a tempón és elért a csúcsra. A kis test megfeszült majd nem sokára elernyedt.
-Én jövök! – vigyorog Renji és letörölte a száját.
-Mindjárt. - szuszogta Hisagi, Renji háttérbe vonult és figyelte, amint a senpaia tovább falja a kapitányt. Először csak óvatosan újra mozogni kezd, majd veszett tempót diktál és eltart egy darabig míg újra el jut a határhoz. Meg torpan, mélyen megcsókolja a kapitányt és félig öntudatlan állapotban még egyszer övé lesz a gyönyör. Pihegve rá borul Toushirora.
-Tied. – suttogta és kihúzódott a kapitányból. Imbolyogva odébb sétál.
-Végre! – nyalta meg a száját megint Renji – Már kóstoltam az izét, de még nem ízleltem meg rendesen.
Magához vonta az ernyedt testet és végig nyalta. Vissza fektette a tatamira.
-Belső combja mintha friss csirke hús lenne. – suttogta miközben aprókat harapott beléjük. Egy kicsit még szívogatta, amire Hitsugaya kéjesen felnyögött – Így kell ezt csinálni. – vigyorgott Hisagira. Az csak intett és közelebb kúszott.
Renji, nyelvével eltűntette az előző eset nyomait és ö maga nyálazta meg ujját amit a már kitágított résbe helyezett. Bár a kapitány most is felszisszent, de nem annyira, mint előtte. Hamar megszokta a három ujjat és a hadnagy úgy érezte most itt az ideje a követelődzős részeit előnyben részesíteni.
Elhelyezkedett a porcelánfehér lábak között és magára húzta a kapitányt. Fel- húzta magához, hogy saját súlyától csússzon rá. Hitsugaya kéjes nyögései még álmában is hangosak voltak de most nem zavart senkit.
Hisagi most lépet akcióba.
-Várj! – szolt halkan és a társa mögé ült. Felemelte Renji derekát és a saját ölébe ültette. Elölről átnyúlt a kapitány feneke alatt és Renji bejáratát kezdte el izgatni.
-Így még érdekesebb. – nyögte Renji mikor magába fogadta az ujjakat szépen sorban majd Hisagi hímvesszőjét. Lassan emelgetni kezdete Hitsugaya csípőjét, Hisagi átkarolta mindkettejüket és ott tartotta a kapitányt. Hullámokban jött az élvezet. Először az álmok világában ragadt Kapitányt érte utol, utána jött Renji és fel kiáltott, majd Hiszagit is utol érte, amint összeszorult rajta Renji.
Aléltan dőltek, az össze dúlt tatamira.
-Jól laktam. – közölte Hisagi.
-Én nem bánnék egy kis desszertet. – vigyorgott Renji és megcsókolta az alvót, majd szenvedélyesen falni kezdte Shuhei száját.
-A kis torkos! – nevetett fáradtan a hadnagy.
-Nem alhatunk itt.
-Hát nem, de egy kicsit még maradjunk azért. – súgta Hisagi és simogatni kezdte az előtte szét vetett végtagokkal fekvő kapitány meztelen testét.
-Hozok törülközőt. – kecmergett fel Renji. Óvatosan kilopódzott és hamar vissza is tért. Egy tál meleg vízzel és egy fehér törülközővel.
-Tűntessük el a nyomokat! – bólintott Shuhei.
Ledörgölték az izzadságot és a fehér foltokat, majd újra fehér volt a kapitány bőre, csak az arcán lévő pír mutatta, hogy valami nincs rendben.
-Lassan menyünk. - súgta Renji – Én sem akarom itt hagyni.
Végül össze szedelőzködtek.
-Viszlát! – súgta vissza az ablakból Hisagi.
Magában áldva Uraharát hogy vannak ilyen jó italai. Renji szerencsére csak azt tudja hogy sake volt, pedig ebbe nagyon erős afrodiziákum és némi altató por is volt.